Az 1990-es években Vukics Ferenc és lelkes hagyományőrző társai egy átfogó magyar harcművészeti és mozgáskultúra-rendszert dolgoztak ki, melyet Baranta néven ismerünk. A rendszer megalkotása a magyar őstörténet, néphagyományok, valamint katonai harci technikák alapos tanulmányozásán alapult, melyek modern formában történő újjáélesztésére törekedtek. Céljuk az volt, hogy a harcművészetet ne csupán a fizikai erőnlét és technikai készségek fejlesztésére használják, hanem erkölcsi nevelésre, közösségépítésre és a magyar kulturális hagyományok ápolására is. A Baranta alapelvei között kiemelt szerepet kap a test, szellem és lélek harmóniájának megteremtése, valamint a nemzeti identitás és öntudat erősítése.
Az eredeti interjú elérhető itt: https://katanamagazin.hu/2024/11/28/bemutatkozik-kozma-andras-az-orszagos-baranta-szovetseg-alelnoke/
A Baranta egy modern formába öntött ősi hagyományokkal rendelkező magyar harcművészet, amely csak az utóbbi évtizedekben vált szélesebb körben ismertté. Milyen történelmi gyökerekből táplálkozik valójában, és milyen messzire nyúlnak vissza ezek a harci tradíciók?
A baranta nem egy teljes egészében fennmaradt, rendszerezett mozgáskultúrát képvisel a múltból; inkább töredékes emlékekből és régi mozgásmintákból építkezik. A hagyományos harci technikákat – mint az íjászat, a szablyaforgatás vagy a botvívás – részben képi ábrázolásokból, részben pedig írott forrásokból ismerjük, amelyek töredékesen maradtak fenn az évszázadok során. Mindemellett pedig Kárpát-medence szerte az utolsó néhány élő hagyományos értelemben vett pásztoroktól, juhászoktól, csikósoktól – vagyis a magyar népkultúra örzőitől – néprajzi gyűjtések útján kutatta fel Vukics Ferenc a népi harci testkultúra megmaradt elemeit. Például a harci botoló táncokból visszafejtette a botvívás, fokosvívás alapjait, vagy például a különféle karikás ostor technikákat is gyűjtötte a rengeteg népi játék és népi birkózófogás mellett. Ezeket a megmaradt elemeket a kilencvenes évektől kezdve Vukics Ferenc gyűjtötte össze és rendszerezte, majd ezek alapján modern formába öntötte a barantát. A baranta tehát egy modern, újonnan rendszerezett harcművészet, amelyet ugyan régi magyar harci tradíciók inspiráltak, de nem egy közvetlenül megőrzött múltbeli harcrendszert képvisel. A hagyományos mozgáselemekből építkezve építettünk fel egy rendszert, amely a magyar katonai hagyományok tiszteletét és a régmúlt mozgáskultúráját igyekszik életben tartani, és új generációk számára hozzáférhetővé tenni. Így a baranta egyfajta újraélesztése a magyar népi harci testkultúrának, amelyet modern keretek között gyakorolunk, de amely szorosan kapcsolódik a magyar hagyományokhoz és a népi mozgáskultúrához.
2. Te hogyan találtál rá a Barantára? Mi inspirált arra, hogy ezt a különleges magyar harcművészetetre esett a választásod? Volt esetleg egy személy vagy esemény, ami különösen nagy hatással volt a döntésedre?
Én hosszú éveken keresztül judoztam és kézilabdáztam. A küzdősportok világa sosem állt tőlem messze, de valahogy sosem találtam azt a helyet, ahol igazán jól éreztem volna magam, illetve egy súlyos sérülés után abba is kellett hagynom mindkettőt. A rehabilitációt követően pedig már nem éreztem azt, hogy én vissza akarok térni ezekhez a sportokhoz, valami hiányzott már belőlük. Később egy győri eseményen, a Szent László Napokon találkoztam 2012-ben a barantával, ahol egy bemutatót néztem meg, ami nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Láttam a magyar virtus kifejeződését a barantásokban és azt éreztem, hogy nekem erre van szükségem, ez az a plusz egy sportban, ami eddig hiányzott nekem. Interneten videókat néztem, cikkeket olvastam és teljesen magával ragadott… még azon a nyáron lementem az első baranta edzésemre és 12 éve ez az érzés változatlan.
3. A Baranta a tradicionális magyar harci technikák széles skáláját öleli fel. Milyen technikák, fegyverek és harci formák szerepelnek a repertoárban, és ezek közül melyek a legfontosabbak egy harcos számára?
A Baranta repertoárjában valóban széles választék található a tradicionális magyar harci technikák és fegyverek terén, amelyek mind a magyar harcosok sokoldalúságát tükrözik. A barantás eszközök rendszerezésénél az volt az elsődleges szempont, hogy jelenjen meg az összes olyan fegyver amely az elmúlt ezer év magyar történelmében bizonyíthatón előfordult és van hagyományos múltja a népi kultúránkban. Ennek megfelelően 12 alapfegyvert tartunk számon: rövid bot, fustély, hosszú bot, karikás ostor, fokos, magyar „reflex” íj, hosszúkard, szablya, kés/tőr, kelevéz, lándzsa, csatakereszt, +1 a birkózás és a pusztakezes harc. Emellett még legalább ugyanennyi népi eszköz létezik, amelyek elsősorban mezőgazdasági vagy vadászati célokat szolgáltak, de értő kézben veszélyes fegyverekké is tudtak válni. A teljesség igénye nélkül néhány: parittya, pányva, bog, cséphadaró, cüvek, kámfa, libucütö stb.
A komplex harcos kiképzéséhez minden alaptudás elsajátítása szükséges a 12 fegyverrel kapcsolatban. A barantás azonban csak 2-3 fegyverrel válik igazán magas szinten képzetté, amelyeket saját preferenciái alapján választ ki és fejlődik, gyakorol velük külön. Így tehát minden barantásnak tudnia kell íjászkodnia, karikás ostorral csergetnie, fokossal vívni stb., de versenyeket nyerni és kiemelkedő teljesítményt nyújtani például csak szablyavívásban és lándzsavívásban fog.
4. Mi az, ami leginkább megérintett téged a Barantában? Mely elemek vagy filozófiai alapelvek ragadtak meg benned, és mi különbözteti meg ezt a rendszert más harcművészetektől?
A barantában az a különleges, hogy nemcsak harcművészet, mivel egy nagyon gazdag népi kultúrából táplálkozik és a magyar hagyományok, értékek őrzésére, továbbadására épül. Amit leginkább megérintett benne, az a közösségi szellem és a többgenerációs kapcsolatok fontossága, valamint az a tudatos törekvés, hogy ne csak egyéni harci képességeink fejlődjenek, hanem együtt tanuljunk, támogassuk egymást, és egy összetartó közösséget alkossunk. A modern világban ez különösen nagy értéket jelent. Filozófiai szinten a baranta számomra azt az egyensúlyt képviseli, amelyben a fizikai, szellemi és lelki fejlődés egymást erősíti. Itt nem elég, hogy csak a technikai tudásunkat fejlesztjük, hiszen a magyar népzene, néptánc és a hagyományok ismerete ugyanolyan fontos része a fejlődésnek. Ez a sokoldalúság nemcsak a testi edzettséget célozza, hanem azt is, hogy a harcos megértse és tisztelje saját kulturális gyökereit, és az értékeivel harmóniában éljen. Ami igazán megkülönbözteti a barantát más harcművészeti rendszerektől, az az egyedülállóan mély kapcsolat a magyar néphagyományokkal. Miközben a legtöbb harcművészetben csak a technikai képzés és a fizikai kihívások kapnak hangsúlyt, a baranta valódi küldetésének a magyar kultúra éltetését tekinti.
5. A keleti harcművészeteknél megszokott vizsgarendszerek, övfokozatok és rangok léteznek, amelyek az elért tudásszintet jelzik. A Barantában is létezik hasonló rendszer? Hogyan mérik a fejlődést, és hogyan fejeződik ki a haladás?
A baranta, a keleti harcművészetekhez hasonlóan, rendelkezik fokozatvizsga-rendszerrel, amely komplex módon méri a gyakorlók fizikai, technikai, szellemi és kulturális fejlődését. Az előrehaladás során nem színes övfokozatok jelzik a tudást, mint a keleti rendszerekben, hanem egy sokrétű vizsga, amely kiterjed a harcos testi és lelki képességeire is. A vizsga folyamán a barantázók erejét és technikai tudását értékelik különféle pusztakezes és fegyveres gyakorlatok során, illetve a szabad küzdelmi helyzetekben való helytállásuk is szerepel a követelmények között. Egyedülálló módon, a barantában a magyar néphagyományok is beépülnek a vizsgafolyamatba: a résztvevőknek népzenei és néptánc ismereteiket is meg kell mutatniuk, ezzel hangsúlyozva a harcművészet szellemi oldalát és a magyar kulturális identitást. Az egyes fokozatoknak nincs vizuális megkülönböztetése, az elért címet azonban használhatják azok, akik sikeresen teljesítik a vizsgát, ami szintén tiszteletet érdemel a közösségen belül. Ez a rendszer biztosítja, hogy a barantázók folyamatosan fejlődjenek fizikailag, mentálisan és kulturálisan is.
6. A Baranta gyorsan terjed nemcsak Magyarországon belül, de világszerte is egyre népszerűbbé válik. Szerinted mi áll a növekvő népszerűség hátterében, és miért vonz annyi embert ez a magyar hagyományokon alapuló harcművészet?
A Covid-19 okozta lezárások a barantát is megviselték, de az azóta eltelt években sikerült sok új embert megszólítanunk. A baranta gyors terjedése mögött több tényező áll. Egyrészt a modern világ individualista légkörében a baranta által kínált közösségi élmény kiemelkedően vonzó. A baranta csapatok kis családokként működnek, támogatják egymást, és a közösségben a résztvevők – fiataloktól idősekig – egy összetartó közeg részeseivé válhatnak. Az edzéseken kívül is megmarad ez az összetartás, ami a mai világban igazi érték, és sok embert vonz. A szülők számára is különleges jelentőséggel bír, hogy a gyerekek többgenerációs közösségekben dolgozhatnak együtt, megtanulják az együttműködést és a közösségi szellemet. A külföldi és határon túli magyar közösségekben a baranta ennél is többet nyújt: a magyar identitás megélésének lehetőségét. Számukra a baranta nemcsak egy harcművészet, hanem a magyarságuk és a történelmi örökségük kifejezésének egyik formája. Az ő számukra különösen fontos, hogy megőrizhessék magyar kultúrájukat és hagyományaikat, és a baranta erre kiváló lehetőséget nyújt, amely az összetartás és az identitás megtartásában is segít.
7. Mióta vagy a szövetség alelnöke és milyen út vezetett idáig?
Ahogy már fentebb említettem, én 2012-ben kezdtem el barantázni Győrben, ahol 4 évet töltöttem el, majd egyetemi tanulmányaim miatt Budapesten folytattam. Itt az edzések mellett belevetettem magam a szervezési folyamatokba is, valamint a Nemzeti Baranta Válogatott tagja is voltam 3 éven keresztül. Ezt követően az Országos Baranta Szövetség Közgyűlése 2020-ban szavazott nekem bizalmat, hogy alelnökként szolgáljam tovább a barantások közösségét. Két feladatkört is viszek az Elnökségben, az egyik a társadalmi kapcsolatok, a másik pedig a marketing-kommunikáció. Mindemellett a győri baranta közösségét sosem hagytam el, rendszeresen járok haza az eseményeikre és ha lehetőségem adódik rá, akkor az edzésekre is.
8. Saját rovatot kap a Baranta a magújuló Katana Magazinban, melyet te fogsz vezetni. Milyen témákra számíthatnak az olvasók?
Nagyon szeretem a történelmet és emiatt a tanulmányaimat is ebbe az irányban folytattam. Történelem és leváltár diplomát szereztem az ELTE-n, ahol a szakdolgozatomat a magyar harci testkultúra gyökereiről írtam, többek között a baranta történelmi és néprajzi forrásaival együtt. Azóta is aktívan kutatom a témát és a baranta mindennapi hírei mellett, a kutatásaim ismeretterjesztő verziót is szeretném közszemlére tenni a magazinban.